Pusztai János író emlékeztetett: 1991. máj. 20-án Berevoiesti község mellett újságírók hatalmas mennyiségű kidobált, elföldelt Securitate-iratra bukkantak. Ezeket a szekus anyagokat titokban el akarták tüntetni. A dossziélból előkerült egy magyar neveket tartalmazó lista is. Domokos Géza, Király Károly, Cs. Gyimesi Éva, Tőkés László, Török László újságíró, Veress Dániel író, Nagy Béla színházi titkár, Tőrös Gábor szobrászművész, Újvári Ferenc ügyvéd, Jakab Gábor római katolikus pap, Bencze Gyula kelmefestő, Bartha Levente lakatos és Kecseti Imre körorvos társaságában az ő neve is szerepelt ezen a listán. Pusztai János megdöbbent, amikor olvasta Nagy Béla kétrészes fejtegetését /Volt egyszer egy Berevoiesti, Romániai Magyar Szó, júl. 28., 29./, abból ugyanis kiderült, hogy a felsorolt emberekkel a román titkosrendőrség 1990 januárjában akart leszámolni. Pusztai Jánosnál először 1965. decemberében tartott házkutatást a szeku. Azután rendszeresen előfordult, hogy kihallgatták, fenyegették. Ez így ment egészen 1989 végéig. Pusztai János úgy érzi, hogy a magyarság fenyegetettsége nem szűnt meg. /Pusztai János: A gödör fenekén. = Világszövetség (Budapest), aug. 31./
1995. július 5.
Júl. 1-jén magyarul is sugárzó Radiosonic nevű magánrádió kezdte el működését Kolozsváron. Igazgatója, szakmai irányítója és társtulajdonosa Gelu Carling, Török László /a Kalotaszeg című lap útnak indítója, majd a Glória Kiadó menedzsere/ szintén társtulajdonosként ügyvezető igazgató. A magyar nyelvű adás vezetője Sebesi Karen Attila színész-rádiós-tévés, helyettese Gál Mária /korábban a Szabadság napilap publicistája, majd az RMDSZ politikai főosztályának munkatársa/. A rádió egész nap sugároz, magyar nyelvű adása 4 órás /de. 9-11, este 21-23 óra között/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
1999. július 27.
1919. április 18-án a Kőröstárkányba és Nyégerfalvára bevonuló román félkatonai alakulatok vérfürdőt rendeztek és kirabolták a településeket. Kilencvenkét férfi, nő és gyermek esett áldozatul a pogromnak. Köröstárkány RMDSZ-szervezete elhatározta, hogy emlékművet állít. A polgármester, az RMDSZ által jelölt Benedek Ferenc és hívei úgy vélték, hogy kár felszaggatni a múlt sebeit. A református templom előtti poros téren már áll a Vági László által tervezett emlékmű. Gábor Ferenc RMDSZ-elnök elmondta, hogy a falat szimbolizáló alkotáson minden áldozat neve márványtáblán lesz majd olvasható. Az emlékmű mintegy ötvenmillió lejbe kerül. Ebből közel 21 millió lejt a Magyarok Világszövetsége állt. Augusztus 15-re tervezett megemlékezésre készül el az emlékmű. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke jelen lesz a rendezvényen, várják Markó Bélát, az RMDSZ országos elnökét és Tőkés László tiszteletbeli elnököt is, továbbá a hazai közélet mintegy félszáz személyiségét. /Pálfy Török László: Készül a tárkányi emlékmű. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 27./
1999. augusztus 15.
Aug. 15-én, vasárnap leleplezték Kőröstárkányban az 1919-es román pogrom áldozataivá vált magyarok emlékére emelt emlékművet, melyet a helyi RMDSZ kezdeményezésére emeltek. Az 1919 áprilisában lezajlott mészárlásról Szatmári Elemér helyi református lelkipásztor igehirdetésében kiemelte, azért kell számba vennünk múltunkat, hogy jövőt építhessünk. Ezzel azok véleményére reagált, akik az emlékműállítást fölöslegesnek tekintették. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora Tőkés László püspök üdvözletét is tolmácsolta, majd hangsúlyozta: "Itt ki kell mondani, hogy nem becsületes románok ölték meg a tárkányiakat." Rögtön hozzátette, hogy ezzel fel kell menteni a románságot, hiszen nem tekinthetjük kollektív bűnösnek, s az együtt gondolkodó, együtt munkálkodó embereknek van jövője. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnökhelyettese elmondta: nyolcvan éve úgy mészárolhattak le 91 embert, hogy a világ nem tudott róla. /Pálfy Török László: A jövőért emlékeztek. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 16./
1999. november 19.
Nagyszalontán az Arany János Művelődési Egyesület december 4-5-én nagyszabású ünnepséggel kíván megemlékezni a negyedszázada elhunyt Zilahy Lajosról. Ebből az alkalomból a szalontai szoborparkban akarják felállítani az író mellszobrát. Ehhez sikerült megszerezni a városi tanács jóváhagyását. /Pálfy Török László: Zilahy hazatérhet szülővárosába. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 19./
1999. november 22.
Ant falu 800 éves fennállását ünnepelte. A faluban felújították az omladozó református templomot. Tőkés László püspök hirdetett igét. Kijelentette, élő kövekből épülő templomokra van szükség. Az istentiszteletet követő ünnepi beszédében dr. Csapó I. József szenátor elmondta: "Egyetlen sorompót, egyetlen béklyót se fogadjunk el, ami sérti nemzeti önazonosságunkat." Ezután Anton megnyitották az iskolamúzeumot, majd bemutatták a település monográfiáját, Nikolits Árpád munkáját, akinek Tőkés László átadta az Erdőháti Napok vándordíját, a dokumentumkönyv szerzőjének. Az ünnepség végén Tőkés püspök leleplezte a megmaradást jelképező kopjafát. /Pálfy Török László: Erdőháti Napok a 800 éves Anton. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./
1999. december 6.
A negyed százada elhunyt íróra, Zilahy Lajosra emlékezett szülővárosa, Nagyszalonta magyarsága. December 4-én az Arany János Művelődési Egyesület tudományos ülésszakon idézte fel az író munkásságát. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Kötő József államtitkár és Indig Ottó irodalomtörténész tartott előadást. Bemutatták Dánielisz Endre helytörténész új könyvét: "E város minden messzeségen át ragyog", ebben Zilahy Lajos munkáiból, gondolataiból adott válogatást. Dec. 5-én volt a szoboravató. Tódor Albert polgármester emlékeztetett: "Szégyenkezve kell elmondanunk, hogy vannak ma is olyanok, akik ellenszegülnek a szobor felállításának, de örömmel tölt el, hogy népesebb azok tábora, akik támogatják kezdeményezésünket." Nagyszalontán áll már Kossuth, Arany és Sinka, s mától Zilahy szobra, hangzott el a szobor leleplezésénél. /Pálfy Török László: Szalontai szoboravatás advent szellemében. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6./ . Zilahy Lajos 1948-ban hagyta el az országot és távozott az Amerikai Egyesült Államokba. 1891-ben Nagyszalontán született és 25 évvel ezelőtt hunyt el Jugoszláviában. Hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. December 2-án megtörtént az újratemetés, az urna átkerült a Nemzeti Panteonba. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere tíztagú küldöttség élén vett részt a gyászszertartáson, amelyen beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke és Dánielisz Endre nyugalmazott tanár, helytörténész. A megemlékezés december 4-5-én a szülővárosban, Nagyszalontán folytatódik. Zilahy szobrát a magyarországi Túrkeve alapítványa ajándékozta testvérvárosának, Nagyszalontának. /S. Muzsnay Magda: Zilahy Lajos hazatérése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Zilahy Lajos /1891. márc. 27. - 1974. dec. 1./
2000. február 22.
Medvigy Endre /Budapest/ ama irodalomtörténészek közé tartozik, akik előszeretettel kutatják a kommunista cenzúra által feledésre ítélt közírók munkásságát. Sinka Istvánnak a "feltámasztásában" is szerepet vállalt. Medvigy Endre febr. 18-án Nagyszalontán Nyirő Józsefről tartott előadást. Dánielisz Endre, az Arany János Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke mutatta be a hallgatóságnak a Medvigy Endrét, akiről kiderült: bihari gyökerei vannak. E táj szeretetére a Nagyváradon született édesapja tanította, s ez a ragaszkodás máig megmaradt, kötődik az erdélyi írókhoz. Nyirő József is azok közé tartozik, akik a kommunista diktatúra idején több évig indexen voltak. Nyirő József megteremtette Uz Bence alakját, aki Tamási Ábeljéhez hasonlóan a székelység sorsát villantja fel. Jelentős műveként emlegetik a történelmi ihletésű A sibói bölényt. Nem igaz, hogy szélsőséges nézetek kaptak teret az alkotó munkásságában. "Több éve kutatom munkáit, de semmi kivetnivalót nem tapasztaltam. Az már más kérdés, hogy egyes körök befolyásolni akarják a közvéleményt" - fejtette ki Medvigy. /Pálfy Török László: Nagyszalonta. Irodalmi est a városházán. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 22./
2000. március 4.
Márc. 3-án Gyulán rendezték meg a vállalkozásfejlesztési tanácskozást. Intézményesíteni kell a kis- és közepes vállalkozások támogatását, ezzel segíteni a magyarság gazdasági gyarapodását, állapították meg a résztvevők. A megbeszélésen magyarországi és romániai vállalkozók vitatták meg gondjaikat. Dr. Csuhaj V. Imre, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnöke is felszólalt. Hernádi Zsolt, a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi elnöke leszögezte, hogy "a közénk húzott országhatár nem akadályozhatja a határ túloldalán élő magyarság gazdasági gyarapodását. Üzletkötésre kell ösztönözni a vállalkozókat." A tanácskozáson együttműködési megállapodást írtak alá. /Pálfy Török László: Közös érdekek a határ mindkét oldalán. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 4./
2001. február 26.
Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesület néven új civil szervezet alakult nemrég Tasnádon. Az egyesület oktató, nevelő és információszolgáltató jellegű. Céljai között van a helyi szellemi értékek támogatása, az oktatást elősegítő feltételek kialakítása. Az egyesület a közösség gazdasági fejlődését elősegítő vállalkozásokat támogatja, továbbképző tanfolyamokat szervez, segíti a helyi és kistérségi fejlesztési programok kidolgozását. Az új egyesület székháza a tasnádi teleház, elnöke Török László-István jogász, alelnöke Bendel József mérnök (a város jelenlegi alpolgármestere), ügyvezető igazgatója Tóga István szociálpedagógus, a tasnádi teleház, és egyben a Romániai Teleházak Egyesületének az elnöke. /(boros): Új civil egyesület Tasnádon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 26./
2002. január 18.
Jan. 20-án dönt az RMDSZ Bihar megyei választmánya a Nagyszalontán kialakult konfliktus ügyében. A megyei önkormányzati szakbizottság jan. 16-i kihelyezett ülésén nem közeledtek az álláspontok, előfordulhat, hogy az RMDSZ megvonja bizalmát Nagyszalonta polgármesterétől. Nem sikerült kibékítenie az RMDSZ Bihar megyei szervezete önkormányzati szakbizottságának Tódor Albert polgármestert az RMDSZ nagyszalontai szervezetével. A városi tanács RMDSZ-frakciója, a polgármester és Török László alpolgármester nézeteltérése tovább mélyült. Tódor továbbra sem hajlandó együtt dolgozni Törökkel, az alpolgármester nem kíván lemondani, Szíjjártó Zoltán pedig bejelentette: kilép az RMDSZ városi frakciójából. A válság 2000-re vezethető vissza, amikor harmadik megválasztása után Tódor Albert polgármester leszögezte: helyettesének Szíjjártó Zoltán tanácsost javasolja. Ezzel szemben az RMDSZ-többségű tanács Török Lászlót választotta meg alpolgármesternek. Tódor és Török konfliktusa tavaly decemberben kiéleződött, amikor a polgármester bejelentette, nem tud együttműködni helyettesével. Az önkormányzat azonban kétszer is leszavazta Tódor bizalmatlansági indítványát. Tódor Albert úgy véli, harmadik mandátuma küszöbén megérdemelt volna annyit az RMDSZ városi szervezetétől, hogy kikérjék a véleményét az alpolgármester-jelöléssel kapcsolatban. Szíjjártó úgy látja, az RMDSZ-frakció már 2000-ben is csak azért javasolta Török Lászlót alpolgármesternek, hogy borsot törjön Tódor orra alá. Az RMDSZ-frakció ugyanis 2000-ben neki megtiltotta, hogy Tódor javaslatára elvállalja az alpolgármesteri tisztséget. Székely Ervin parlamenti képviselő szerint a szalontai feszültség saját pozícióit is gyengíti. /R. Sz.: RMDSZ: megvonják a bizalmat Tódortól? = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./
2002. január 23.
A Bihar megyei RMDSZ választmánya hét végén több vitás kérdésben igyekezett közös nevezőre jutni. Kiss Sándor választmányi elnök például napirenden kívül javasolta egy öttagú sajtószakbizottság megalakítását, amely felügyelje az információáramlás, azonban a javaslatot egyelőre elvetették. A nagyszalontai elöljárók békítési ügye függőben maradt. Török László alpolgármester kompromisszumot ajánlott, Tódor Albert polgármester viszont fönntartotta, hogy helyettesével képtelen együtt dolgozni. A Bihar megyei MIDESZ és a nagyváradi Diákszövetség egyetnemértéséből fakadóan a területi választmány ifjúsági bizottságának összetételét nem véglegesíthették. /(Balla Tünde): Vitás kérdéseket tárgyalt a Bihar megyei RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
2002. február 1.
Nagyszalonta alpolgármestere továbbra is Török László marad annak ellenére, hogy Tódor Albert polgármester harmadszor is indítványozta helyettesének leváltását. A helyi tanács jan. 31-én is bizalmat szavazott Török Lászlónak. "Addig indítványozom a leváltását, míg el nem érem a célomat" – jelentette ki Tódor Albert polgármester. Ezúttal azzal vádolta helyettesét, hogy a téli napokon nem gondoskodott a jeges utak letakarításáról. /C. Patócs Júlia: Szalontán marad a patthelyzet. Nem menesztette Török Lászlót a Tanács. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1./
2002. december 20.
A Bihar megyei tanács RMDSZ-frakciója az 1992-1996 közötti (első) választási ciklusban: György András Gábor, Szabó István, Török László István, Erdei Dolóczki István, Kádár Ferenc, Fischer Ildikó, Marginean Mária Éva, Poszet Otto, Riedl Rudolf, Keizer István, Feldmesser Tamás, Szabó József Mihály, Hölczli József, Antal István János, Kovács Valeria Rodica, Zakota Zoltán. Az 1996-2000 közötti választási ciklusban: Szabó István, Varga Lajos, Erdei Dolóczki István, Marginean Mária Éva, Kádár Ferenc, Draveczky Károly-József, Riedl Rudolf, Kaiser István, Járay Ernő, Hölczli József, Szabó Tibor, Bócsi Sándor, Leitner János, Balvinszky Sándor. Az őszi parlamenti választások után a kormány az RMDSZ által jelölt Riedl Rudolf tanácsost nevezte ki főispánnak. Helyette Harkel János került a testületbe. Ugyancsak ebben a ciklusban búcsúzott el a megyei tanács jogi bizottságának egyik leghozzáértőbb tagjától, Járay Ernőtől, akinek halálával újabb űrt kellett pótolni a tanácsban. Helyére Veres István került. A 2000-ben lezajlott helyhatósági választások után: Szabó István, Erdei Dolóczki István, Draveczky Károly-József, Marginean Mária Éva, Véron András István, Kovács Jenő, Szilágyi Ferenc József, Keiser István, Veres István, Visnyai Csaba, Bartos Bertalan, Hölczli József, Harkel János Antal, Leitner János. Miután az őszi parlamenti választásokon Erdei D. Istvánt képviselővé választották, helyére Nagy József került a tanácsba. A megyei tanács dec. 20-i ünnepi ülésén megemlékeznek az elhunyt tanácstagokról: Járay Ernőről és Feldmesser Tamásról. /(benedek): A megyei tanács RMDSZ-frakciója. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 20./
2003. július 10.
Júl. 4-6-a között zajlott a XIII. Határmenti Ifjúsági Találkozó Nagyváradon, az őssi strandon Mindhárom napon esett az eső. Török László, a Bihar megyei MIDESZ alelnöke nyitotta meg a találkozót. Megválasztották a MIDESZ szépét, fellépett a népszerű budapesti Irigy Hónaljmirigy együttes. Az utolsó napon a magyarországi TNT együttes koncertjére rengetegen eljöttek, sikeres volt a székelyhídi Tini Dance tánccsoport is. /Esőáztatta fesztivál a határ mentén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
2004. május 13.
Erdély fontosabb városaiban az RMDSZ a polgármesteri tisztség elnyeréséért a következő személyeket indítja: Marosvásárhely – dr. Kelemen Atilla, Brassó – Kovács Attila, Nagyvárad – Biró Rozália, Szatmárnémeti – Ilyés Gyula, Zilah – Veres Ernő, Nagykároly – Bekő Tamás, Tasnád – Bendel József, Nagyszalonta – Török László, Székelyudvarhely – Ladányi László, Csíkszerda – Ráduly Róbert, Sepsiszentgyörgy – Albert Álmos, Gyergyószentmiklós – Pap József, Székelykeresztúr – Benyovszki Lajos, Szentegyháza – Burus Ella. /Együtt szabadon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2004. július 30.
Nagyszalontán a helyi önkormányzat birtokba vette a város határában fekvő egykori laktanyaépületeket. Az egykori kaszárnyát idén februárban utalta a kormány a Belügyminisztérium, valamint egy nagyváradi ortodox apácazárda hatáskörébe. A hajdúvárosban hatalmas felháborodást keltett ez a döntés. Végül a belügyi tárca a város tulajdonába adott a 28 ingatlanból huszonötöt, hármat pedig megtart a minisztérium. Török László polgármester elmondta, a volt kaszárnyákba készülnek elköltöztetni a városgazdálkodási iroda egy részét. Hosszabb távon sportlétesítményeket, a nagyváradi egyetem kirendeltségeit, sőt EU-s központot létesítenének a magyar–román határtól mindössze 15 kilométerre fekvő komplexumban. /Rostás Szabolcs: Birtokba vették a kaszárnyákat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./
2004. augusztus 11.
Török László idén júniusban lett Nagyszalontai polgármestere, addig alpolgármester volt. Nagyszalonta lakossága közel háromezer fővel apadt az elmúlt évtized során, és az elvándorlási tendencia főleg a magyarokra, azon belül is a fiatalokra érvényes. Közel a határ, egyórás autóútra van Békéscsaba, ahol bevásárolnak, gyermekeiket iskolába járatják a szalontaiak, sőt több nő Magyarországon szüli gyermekét. A 18 ezer lelkes Nagyszalontán még mindig a csatornázás, a tömegközlekedés, az infrastruktúra megoldatlansága okoz gondot. A helyi mezőgazdasági gimnáziumban ősszel élelmiszeripari szakot indítanak magyarul, emellett szeretnék, ha a nagyváradi egyetem kirendeltséget hozna létre Nagyszalontán. Nagy hangsúlyt fektetnek az idegenforgalomra. /Rostás Szabolcs: Hol verekedett Toldi a farkasokkal? = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./
2004. november 12.
Virtuálisan Nagyszalontán is lehet majd szavazni a kettős állampolgárságra – nyilatkozta Török László polgármester. Az RMDSZ hajdúvárosi szervezetének elnöke közölte, a november 28-i romániai parlamenti választások napján a „hivatalos” voksaikat megtett nagyszalontaiak felkereshetik a helyi Magyar Házat is, ahol külön szavazófülkében nyilváníthatnak véleményt arról, igénylik-e a kettős állampolgárság intézményének bevezetését. Emellett Budapestre juttatják azokat a kettős állampolgárságot támogató aláírásokat, amelyeket az RMDSZ Bihar megyei szervezete kezdeményezésére a megye valamennyi településén gyűjtenek a magyar lakosság körében. /Gazda Árpád: Kettős állampolgárság: Szalontán nem bízzák a véletlenre. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./
2004. november 16.
A Bocskai István Alapítvány Nagyszalontán elindította az Üzenet haza nevet viselő mozgalmat, amelynek keretében a külhoni települések önkormányzatai megkeresik a magyarországi testvértelepüléseken élő családokat, s egy-egy képeslappal kérik a december 5-i népszavazáson való részvételre és az “igen” szavazatra. Török László, Nagyszalonta polgármestere elhatározta, hogy fiatalok segítségével a dec. 5-i “igen” szavazatra buzdító szórólapokat helyez a településre érkező minden magyarországi rendszámú személygépkocsi szélvédőjére. /Üzenet haza. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./
2005. január 14.
Személyes találkozón tisztázta január 13-án Túrkevén a kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredménytelensége nyomán kialakult nézeteltéréseket a magyarországi település és az erdélyi testvérváros, Nagyszalonta polgármestere, Török László. /R. Sz.: Kibékült Nagyszalonta és Túrkeve polgármestere. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./
2005. június 7.
Nagyszalontán sikeresek voltak a Szalontai Napok. Az ötnapos rendezvénysorozat a szórakozás és a kikapcsolódás mellett erősítette a lokálpatriotizmust, állapította meg Török László nagyszalontai polgármester a magyarországi testvérváros, Túrkeve műsorával június 5-én, vasárnap véget ért városnapokról. Jövőre ünnepli a hajdúváros a település alapításának 400. évfordulóját. A város alapításának 300. évfordulóján, 1906-ban országos ünnepséget tartottak Nagyszalontán. A mostani Szalontai Napokon bemutatták Dánielisz Endre helytörténész Galíciától a Garda-tóig című kötetét, az Arany János Emlékmúzeum galériájában pedig két japán művésznő alkotásaiból nyílt kiállítás. /R. Sz.: Szalontai Napok: gusztusban „magyarosan” folytatják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./
2005. október 27.
Deutsch Tamás, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség politikusa október 26-án Nagyszalontán a Hajdúvárosi Esték rendezvénysorozat vendégeként tartott előadást „A fiatalok lehetőségei az Európai Unióban” címmel. Török László polgármester emlékeztetett, Deutsch Tamás idén március 15-én a nagyszalontai Kossuth-szobornál mondott beszédében megkövette a határon túli magyarságot a kettős állampolgárságról szóló december 5-i népszavazás eredménytelensége miatt. /R. Sz.: Deutsch Tamás a Hajdúvárosi Estéken. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./
2006. június 1.
Domján Sándor fametszeteiből nyílt kiállítás május 31-én Nagyszalontán, a Magyar Ház kistermében. A tárlatnyitón Török László polgármester bemutatta a Metszéspontok című könyvet is, amelyben a művész 44 metszetével ismerkedhet meg a közönség. A megnyitón nagyszalontai képzőművész ismertette a fametszetek készítésének módját. /Papp Gy. Attila: Fametszetek könyvben és falon. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 1./
2006. szeptember 12.
Török Ferenc, a Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes székébe kerülhet a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum igazgatónőjének leváltása körüli botrány. László Attila alátámasztja Tárkányi Erika álláspontját. „Nem arról döntöttük, hogy Kósa Máriának mennie kell, hanem arról, hogy üljünk le, beszéljünk mindenkivel” – hangsúlyozta. Török László főtanfelügyelő-helyettes azt mondja, többször is kiállt Kósa Mária mellett, veszélyeztetve ezáltal saját funkcióját. Kósa Mária cáfolta a tanfelügyelő vádjait. Ami a képességvizsgát illeti, az igazgatónő beismerte, hogy tévedett. „Velem együtt a másik négy igazgató is. Mindenkit le kellett volna váltani” – mondta. László Attila nyilatkozta, hogy Törököt le kell váltani, mert nem végzi megfelelőképpen a munkáját. /Debreczeni Hajnal: Török székébe kerülhet Kósa menesztése. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./
2007. június 4.
Régi álma vált valóra a nagyszalontai lakosságnak, amikor a városnapok keretében a helyi gimnázium – hosszú szünet után – visszakapta az Arany János nevet, sőt a tanintézetet főgimnáziumi rangra emelték. Az iskola névadó ünnepségét Dánielisz Endre helytörténész, az iskola egykori diákja kötetének bemutatója nyitotta meg, amely az ősi iskola történetét dolgozza fel. Beszédet mondott többek között Kötő József egykori, valamint Pásztor Gabriella jelenlegi oktatásügyi államtitkár, akiknek oroszlánrészük volt abban, hogy az iskola visszanyerte régi nevét és rangját. Ezt követően Fábián Boglárka, az Arany János Főgimnázium aligazgatója és Török László nagyszalontai polgármester a gimnázium központi bejáratánál leleplezte Arany János mellszobrát, amelyet Varga Ferenc szobrászművész özvegye ajándékozott az iskolának. A részvevők megcsodálhatták, hogy a főgimnázium frissen felújított homlokzatán magyar nyelvű felirat is hirdeti a gimnázium nevét. Nagyszalontán a városházán fotókiállítás nyílt az Alfa Fotóklub tagjainak munkáiból. A rendezvényen bemutatták Nagyszalonta várossá válásának 400. évfordulóján, tavaly szervezett jubileumi tárlat anyagából készült albumot is. Június 3-án a nagyszalontai önkormányzat, a helyi civil szervezetek képviselői a testvérvárosokból érkezett vendégekkel megkoszorúzták a hajdútelepítés tiszteletére tavaly felállított emlékművet. A tavalyi jubileumi rendezvénysorozatot C. Patócs Júlia szalontai újságíró, városi tanácsos könyv formájában is megörökítette. Az Arany János Múzeum nagygalériájában megnyílt Dávid Júlia szegedi festőművész „A bennünk élő múlt” című, ősi magyar motívumokban gazdag üvegfestményeket felsorakoztató tárlata. /”Bearanyozott” városnapok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2007. július 2.
Elállt mintegy két hónappal ezelőtt bejelentett lemondási szándékától Mikló Ferenc nagyszalontai önkormányzati képviselő, a képviselő-testület RMDSZ-frakciójának vezetője. A nagyszalontai református egyházközség lelkészi, valamint a Bihari Református Egyházmegye esperesi tisztségét is betöltő Mikló Ferenc áprilisban mondott le tanácsosi mandátumáról. Lépését azzal indokolta, hogy nehezen tud megfelelni az általa betöltött tisztségekből fakadó sokirányú kötelezettségnek. A Krónika ellenben úgy tudja, a távozási szándék mögött Török László polgármesterrel, az RMDSZ nagyszalontai szervezetének elnökével támadt nézeteltérése húzódik meg. Az őszre halasztott európai parlamenti választások márciusi kampányában Mikló Ferenc ugyanis közölte: Tőkés László indulását támogatja aláírásával. /Nagyszalonta. Tanácsos marad Mikló Ferenc. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./
2007. október 29.
A Bihar megyei Belényesi-medencében található hagyományos román tájházat avattak fel október 28-án Nagyszalonta románok lakta negyedében. Török László, a hajdúváros polgármestere elmondta, a kezdeményezők többek között annak kívántak emléket állítani, hogy az 1927-es agrárreform idején számos Belényes környéki románt telepítettek Nagyszalontára. A fából készült, Biharrósa térségéből származó épület szinte teljes egészében magán viseli a belényesi román falusi házak jegyeit. /Rostás Szabolcs: Román falumúzeum a hajdúvárosban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./
2008. március 3.
Tárlatnyitóval, szavalóversennyel, ünnepi istentisztelettel, koszorúzással és alapkőletétellel emlékeztek március 2-án Arany Jánosra születésének 191. évfordulóján szülővárosában, Nagyszalontán. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megbízott püspöke hirdette az igét, majd a helyi fiatalok énekes-verses összeállítással emlékeztek a költőre. Megkoszorúzták a költő szobrát. Az ünnepség az Arany János egykori szülőháza helyén álló épületnél folytatódott. Ide érkezett meg Kósa Lajos debreceni polgármester, a rendezvény fővédnöke, Török László nagyszalontai polgármester bejelentette: „A bogárhátú ház helyén már a negyedik épület áll, és ezt visszaalakítjuk olyanná, amilyen Arany János idejében lehetett. Jelöljük ki most az átadás időpontjának október 22-ét, a költő halálának évfordulóját” – mondta. Az átépítést a debreceniek segítik. A szülőház és a helyére épült házak történetét Dánielisz Endre helytörténész ismertette. /Fried Noémi Lujza: Újra bogárhátú lesz Arany János háza. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./
2008. április 1.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete bízik abban, hogy sikerül megállapodnia a Magyar Polgári Egyesülettel (MPE) a júniusi önkormányzati választások kapcsán. A Bihar megyei tanácselnökjelölt Kiss Sándor lett, aki jelenleg is a megyei tanács vezetője. A legtöbb Bihar megyei városban az eddigi elöljárók szállnak versenybe. Nagyszalontán Török László jelenlegi polgármester mérkőzik meg a román pártok jelöltjeivel. Bár Élesden és Margittán szintén egyetlen személy jelentkezett polgármesterjelöltnek, a választók bizalmat szavaztak nekik, így Élesden Létai Zoltán jelenlegi alpolgármester, míg Margittán Pocsaly Zoltán városvezető lett az RMDSZ polgármesterjelöltje. Érmihályfalván szintén a jelenlegi városvezetőnek, Kovács Zoltánnak szavaztak bizalmat. /Meglepetések nélküli előválasztás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./
